2019. december 20., péntek

Betlehemes játék

Képes beszámolóval hívjuk fel kedves ismerőseink figyelmét az év utolsó tanítási napján a kantai katolikus templomban látott betlehemes játékra. A IX. D osztály Mészáros Ágoston és Pakó László tanár urak rendezésében Jézus születését újszerű rendezésben és erős drámai feszültséggel jelenítették meg. Hajlák Attila István plébános úr lelki erőt sugalló kedves szavai visszhangoznak szívünkben.











2019. december 11., szerda

Maturandus, 2019

Kovács Andrea (XI. A) írása


Kedves XII-es diáktársaink!

“Sok tünemény van a földön.

Mennyi csodát rejt, s hányat bont ki a csönd meg a mozgás!”-mondja Weöres Sándor, és mondtuk vele együtt mi, az idei XI-es évfolyam diákjai. Műsorunkban ebből, a sokféle tüneményből próbáltunk nektek megmutatni a mozgás és a zene révén néhányat.

A népmese hangján üzentük nektek, hogy mindannyian királylánynak vagy királyfinak születtetek!

Valahogy így van rendjén, hogy a középiskola két beavató ünnepsége közrezárja azt a folyamatot, amely diáklétünk, de későbbi életünknek is meghatározó élménye.

A IX-es gólyabál-mint beavatás, önfeledt móka, de a jelképes korona és jogar egyszerre utal viszza a gyerekkori mesevilágra és mutat előre a felnőttkori szerepekre.

Mi, a XI-es diáktársak a szülők nevében kérdeztük: hová tűnt a meséktől elvarázsolt valamikori kislány, kisfiú? Elveszett végérvényesen?

De bátran kijelenthetjük: ott van bennetek, kedves XII-ik osztályosok! Rózsaszín papírkorona és fehér ló, játékkard nélkül. A maturándusz estéjére a koronát hosszú báli ruhára, a kardot öltönyre cseréltétek.

XI-es műsorunk vezérmotívumával azt kívánjuk, hogy mindig emlékezzetek rá: Ti is királylánynak, királyfinak születtetek!

. A végzős évfolyam nevében Demeter Orsolya, Lukács Nóra, Szima Barbara és Marthi Krisztina énekelt. Zongorán kísérte Tamás Fanni és gitáron Cisár Krisztián.

A beavatottak első báli tánckavalkádját Kocsis Enikő és Bokor-Vizi Zsuzsa tanította be.

A műsort megtervezte és összefogta Nagy-Babos Edit. Koreográfus: Virág Imola és Virág Endre, néptáncoktató: Fákó Alpár.

A népi zenekar tagjai: Bakó-Fazakas Vajk, Bodó-Czerék Bence, Áda Bálint, Bakó-Fazakas Bátor és Bodó-Czerék Gergő.

Köszönjük Kelemen Mónika szülő, Tamás Anna-Mária, Nagy-Babos Tamás, Pakó László, Tóth Zsuzsánna és Rancz Teréz tanárok, valamint a Vígadó igazgatójának és munkaközösségének a segítséget!
https://www.youtube.com/watch?v=h2cvVzMnluI&feature=share&fbclid=IwAR0j3IH-F0UEkDPISZ7DIC_u6VlFZAGAXAbjTAVvNSCg_OpKWvi8o16x43k

2019. december 8., vasárnap

TUDEK, 2019

TUDEK, 2019. december 6-7.

Házigazda: Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely



A Nagy Mózes Elméleti Líceum díjazott diákjai:

Kelemen Kriszta – Rádui Johanna: Se veled, se nélküled! avagy használati tárgyaink sorsa, II. díj, néprajz, irányító tanár dr. Rancz Teréz



Bajcsi Anna -  Dobra László Edgár: A Nagy Mózes Gimnázium diákjainak és azok szüleinek névadási szokásai, III. díj, társadalomtudományok, irányító tanár dr. Rancz Teréz



Tusa Lehel: Robotkar, dicséret, informatika, irányító tanár Budai István



Czira Panna – Fülöp Barbara: Majd ha kivágjuk az utolsó fát…, dicséret, környezetvédelem, irányító tanár dr. Mocsáry-Gondos Beáta



Fejér Zsófia – Derzsi Edina: A papír és ami mögötte van…, III. díj, környezetvédelem, irányító tanár dr. Mocsáry-Gondos Beáta



György Erna-Beáta – Kovács Kinga: Az internetes kommunikáció 6ása helyesírásunkra, III. díj, nyelvészet, irányító tanár Tamás Anna-Mária



Kovács Anna-Andrea: Négy nézőpont, egy korszak (Tompa Andrea: Omerta), dicséret, irodalom, irányító tanár dr. Deák Ferenc

2019. november 2., szombat

Találkozás Szabó Katival


Közös tornaóra és beszélgetés Szabó KativalIochom István cikke (Háromszék)Zágon tornászcsillaga a 340 éves kantai iskolában

2019. október 30., szerda, Közélet 
Szabó Kati többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász tegnap és ma Háromszék négy szegletében – Kézdivásárhelyen, Zágonban, Kovásznán és Baróton – találkozott, illetve találkozik iskolásokkal, pedagógusokkal és érdeklődőkkel.
A zágoni tornászcsillagot Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Elméleti Líceum tornatermében több száz tanuló és tucatnyi tanár várta izgatottan, hiszen nem mindennap látogat olimpikon az iskolájukba. A találkozó a kantai iskola tanulóinak tornászbemutatójával és Katiról szóló rövid film levetítésével kezdődött, majd a híres vendéget Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte, aki azt is elárulta, hogy a meghívott eddig még nem járt a Nagy Mózes Elméleti Líceumban, a megye legrégebbi iskolájában. Nagy tisztelettel van Kati iránt, hiszen nem csak Romániának, hanem az erdélyi magyarságnak is a legsikeresebb sportolója, aki a legtöbb érmet szerezte hazájának, megbecsülést szerezve ezáltal a magyar közösségnek is. Ezt követően a kantai iskolások kérdések özönét intézték Katihoz, aki a rá jellemző őszinteséggel és nyitottsággal válaszolt azokra, beszélt gyermekkoráról, a szüleiről, életéről és tornászpályafutásáról, Nadiáról, majd azt is elmondta, hogy családjával együtt immár huszonhét éve Franciaországban él. Arra a kérdésre, hogy ha mindent elölről kezdene, mit tenne másképpen, Kati azt válaszolta, hogy ugyanazt, csak még jobban. Azt is elárulta, hogy nagyon szeret gyermekekkel foglalkozni, velük beszélgetni. A legfontosabb az életben az egészség, anélkül semmit nem lehet elérni – üzente Kati a kantai tanulóknak. A találkozó végén Kati együtt tornászott a tanulókkal, majd perceken át dedikálta a róla készült fényképet számukra. Bejan András iskolaigazgató kérésére pár percig a tanári szobát is meglátogatta, ahol Csinta Samu róla írt, Az ötödik szer című könyvet dedikálta a pedagógusoknak és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre.
A találkozó végén Tamás Sándor elmondta: Kati rendkívül nagy büszkeség az erdélyi magyarság számára, hiszen az erdélyi magyar sportolók közül a legkiemelkedőbbek közé sorolható. Szeretnék őt bemutatni mai gyermekeknek és fiataloknak, hiszen ő is hatévesen kezdett el tornászni, és azt kemény munkával világsikerre tudta vinni, ezért szervezi a megyei önkormányzat ezeket a találkozókat. A kantai iskolából Kati és kísérete a Rigó Jancsi cukrászdába ment, ahol kedvenc süteményét, a szavarint kóstolta meg. Tegnap este szülőfalujában, Zágonban találkoztak vele falusfelei és az érdeklődők.
A szerző felvétele


2019. október 27., vasárnap

Október 23

Iochom István írása 
(Háromszék, https://www.3szek.ro/load/cikk/127533/a-magyar-csoda-napjai-kezdivasarhely)
Kézdivásárhely önkormányzata és a városban működő középiskolák minden évben közösen emlékeznek az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra. Tegnap a 63. évfordulón egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek.
  • A református temetőben. A szerző felvételei
    A református temetőben. A szerző felvételei
A megemlékezés 13 órakor a református temetőben a Szoboszlai-kirakatper áldozatai emlékére 1994-ben felavatott kopjafánál kezdődött, ahol a többéves hagyományhoz híven a Református Kollégium diákjai ünnepi műsorral rótták le kegyeletüket az 1956-os hősök emléke előtt.
A megemlékezésen Bartos Károly iskolalelkész szólt az egybegyűltekhez, hirdette Isten igéjét, kért áldást a jelenlevőkre, majd Dimény Katalin, az iskola IX. osztályos tanulója idézte fel a hatvanhárom évvel ezelőtti eseményeket, a pesti srácok küzdelmét, áldozatukat a magyar szabadságért. „1956 a magyar csoda 12 napja volt. Ez a 12 nap kifejezte a magyar nép szabadságvágyát, nemzeti érzelmeit és az igazság iránti tiszteletét, tizenkét nap, amely megmutatta a világnak, mire képes egy kis nép, ha jogaiban és nemzeti érzéseiben eltiportnak érzi magát. 12 nap amelyet el lehet talán ferdíteni, eszméit, céljait ideig-óráig el lehet titkolni, de elfeledni nem. 63 év után is tisztán láthatjuk, hogy azok a napok a 20. századi magyar történelem dicső napjai voltak, mert egy önérzetében megalázott, méltóságától megfosztott, mindennapjaiban megnyomorított nemzet fellázadt az elnyomás ellen, és a szabadságáért fegyvert ragadva harcolt a proletárdiktatúra és a világ egyik legerősebb katonai hatalma ellen. Mi, erdélyi, háromszéki magyarok is büszkék lehetünk 1956-ra. Szoboszlai Aladár, Sass Kálmán és társai, a Szabadságra Vágyó Ifjak szervezetének tagjai, egyetemisták, munkások, egyszerű emberek, 1956 csillogó géniuszai vannak itt most velünk, üzennek nekünk, és buzdítanak arra, hogy higgyünk múltunkban, értékeinkben, elődeinkben. Itt vannak mindannyian, és velünk együtt üzennek a jövő nemzedékének” – mondotta többek között az ifjú szónok.
Ezt követően a Református Kollégium IX. A osztályos tanulói az alkalomhoz illő ünnepi műsort adtak elő. Betanította Rancz-Gyárfás Zsuzsa magyartanár. A temetői megemlékezés koszorúzással, a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével és gyertyagyújtással ért véget.
Este a középiskolások fáklyákkal vonultak végig a Gábor Áron téren, majd miután megkoszorúzták Vetró András 2009. október 23-án felavatott 1956-os szobrát, a világháborús hősök emlékműve elé vonultak, ahol a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulói mutattak be megemlékező műsort.


A műsor Albert Camus az ’56-os magyar forradalomra és szabadságharcra vonatkozó szavaival kezdődött, majd felelevenítették az akkori eseményeket: a tanulók „belebújtak” az ’56-os ifjak bőrébe a 12 napig tartó forradalom kitörésétől annak leveréséig, a halál motívumát is megjelenítve a színen, majd ismét emlékezés következett.


A zárókép a pozitív jövőépítést szolgálta. Az előadás fő témája a szabadság volt. Betanította Rancz Teréz, Nagy-Babos Tamás és Pakó László. A rendezvényen a több száz résztvevő mellett jelen volt a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Kézdiszéki Székely Tanács, Tamás Sándor és Bokor Tibor, a megyei, illetve városi önkormányzat vezetője. Az ünnepség koszorúzással és himnuszaink eléneklésével zárult.


2019. október 14., hétfő

Ezüstgyopár-díj


2019. október 12-én Szovátán a Romániai Magyar Pedagógus Szövetsége Nagy-Babos Edit és Nagy-Babos Tamás kollégánkat Ezüstgyopár-díjjal tűntette ki. Gratulálunk!

A Nagy-Babos magyartanár házaspár Kézdivásárhelyen a kultúra hálójában erős szövésű csomópont. Három és fél évtizedes tanári jelentétükkel meghatározzák a város kulturális arcát, ünnepeinket a művészeti kinyilatkoztatás magasságába emelik fel, a hétköznapokat szívós kitartással a közösségépítés szolgálatában élik meg. Szakmai életükben példaértékű, hogy egymás iránt elkötelezett szeretettel felvértezve közösségünk életében feladatvállalások sorozatával olyan szimbiózist alkotnak, amely erős várnak és sok karátos szövetségnek bizonyul. Így nem véletlen, hogy az Ezüstgyopár-díjra együtt javasolta őket közösségünk, hiszen munkájuk a jin és jang, az alfa és ómega teljesség igényét hordozza. Példázat értékűnek gondoljuk, ahogy egymásra hagyatkozni és építeni tudnak, egymás erősségét ismerve a végtelent célozzák meg, és formálják kisvárosunk fiataljainak értelmiségi pályaképét.

Életük középiskolás éveiktől alkot szoros fonadékot. Eredményeiket és sikereiket egybe mosta az évtizedek sűrű folyású gazdag tevékenysége.

Tevékenységi körük: a Nagy-Babos házaspár magyartanárként a kultúra közvetítésével a fiatal generációk nemzeti identitását, humán műveltségét következetesen építik.

Nagy-Babos Tamás zene iránti rajongó szeretetével a város életében kiemelt ünnepnapokra előadásokat rendez. Így általa a Vigadó színpadán az iskola diákjai nagy jelentőségű előadásokban szerepelnek (pl. március 15, október 23). A Zúg Március Szónokverseny szervezője. A költészetet a zene érzelemgazdag interpretációjában tolmácsolja. Ő maga is gyakran fellép, mély hangzású hangján rendszeres versmondó a márciusi képzőművészeti gálán, gitár kísérettel verset ad elő könyvbemutatókon. Az előadóművészet kiváltságos képességével színezi magyartanári tevékenységét. Iskolánk himnuszának szerzője. A város életében aktív személyiség: városi tanácsos, a Vigadó kuratóriumának és az iskola vezetőtanácsának tagja, katedrafőnök.

Nagy-Babos Edit férje rendezéseiben társalkotó. Kitartó, szívós munkával tanórákon kívül versenyekre készíti diákjait (pl. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny, TUDEK, hazai és anyaországi szónokversenyek, tantárgyversenyek). A néptánccsoport létrehozója és programfelelőse. Pályázatokat ír kulturális rendezvényekre és a tánccsoport székelyruha állományának fejlesztésére. Nagyon sok diákja az ő pályamodelljét követve magyartanárnak tanult. Diákjai művészi kitekintését meghatározza a bérletes előadások szervezése (Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban), kulturális kirándulások megtervezése, az anyaországi testvériskolával aktív együttműködése, határon túli pályázatokban való részvétele. Az iskolaújság (Isa) főszerkesztője.

A Nagy-Babos házaspár folyamatosan osztályfőnöki feladatot vállal. Diákjaikkal való kapcsolatukat gyakran az alkotótársak rokonszenve és állandó szeretete teszi széppé. Két lányuk -  Janka és Rebeka – büszke lehet az otthoni ház talentumaira.

Hitvallás:

„Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.”
Kányádi Sándor soraival naponta tanúvallomást tesznek az érzékeny szeretetről és az észszerű bölcsességről.

2019. október 6., vasárnap

Október 6

Iochom István írása, Háromszék (https://www.3szek.ro/load/cikk/126986/az-aradi-vertanukra-emlekeztek-kezdivasarhely)
170 éve annak, hogy az aradi várban kivégezték a tizenhárom mártír tábornokot, akik méltósággal haltak meg a magyar ügyért. Aulich Lajos kivégzése előtt azt mondta: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot.” Az aradi mártírokra ezúttal is méltó ünnepséggel emlékezett meg tegnap a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum és a Református Kollégium diáksága.
  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A zord időjárás miatt az ünnepség helyszíne nem a szokásos kantai iskolaudvar, hanem a Szentháromság római katolikus templom volt, mely zsúfolásig megtelt. A város vezetősége mellett  a megemlékezésen jelen volt a Történelmi Vitézi Rend, a Kézdiszéki Székely Tanács, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet, díszőrséget álltak a Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred és a Nagy Mózes Közművelődési Egyesület vitézei.
Bán Karen, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulója elmondta: örülnek annak, hogy ezúttal is barátaikkal, a Református Kollégium képviselőivel közösen emlékeznek az aradi vértanúkra. A kollégium tanulói Ruszka Sándor lelkipásztor irányításával a Magyarország és Ez az otthonom zeneszámot adták elő.
A Nagy Mózes Elméleti Líceum X. C. osztálya Czegő Zoltán költő Magyar igézetek c. verseskötetéből egy dramatizált előadást mutatott be Mind keressük egymást címmel. A költő verseivel a halállal szembesülő vértanúk lelki megtisztulását érzékeltették. Az előadást rendezte Deák Ferenc magyar- és Pakó László zenetanár. A Nagy Mózes Elméleti Líceum részéről Cisar Krisztián végzős tanuló mondott szónoklatot. „Mit tennénk mi a halálunk előtt? Térdre hullva könyörögnénk az életünkért. Valószínű, hogy még idáig sem jutnánk, talán már egy eldördülő ágyú zajától megriadva szaladnánk a másik irányba. El sem tudjuk képzelni, hogy mit éltek át az aradi vértanúk, a magyar szabadságért harcoló hősök, névszerint Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Gáspár András, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Lenkey János, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Hősök, kiknek neve örökké fennmarad” – hangoztatta a szónok.
Az iskola zenekara A harangok dala című zeneszámot, valamint a Magyarország környes-körül füstölög és a Kos­suth lova megérdemli a zabot című népdalt adta elő. Nemzeti imánk elhangzása után a jelenlevők a kantai iskola udvarára vonultak. Az ünnepség koszorúzással ért véget az iskola egykori tanára, az aradi vértanúk gyóntatópapja, Sujánszky Euszták és a tizenhárom aradi vártanú emlékplakettjei előtt.






2019. szeptember 29., vasárnap

Gólyabál 2019


Rancz Hanna, Harai Tamás (X. C) beszámolója:
A Nagy Mózes Líceum gólyaheteinek mindig méltó lezárása az ünnepélyes gólyabál, amely évente megújul, mégis rengeteg hagyományt rejteget. Idén nemcsak a kilencedikes évfolyamok mutatták meg tudásukat, hanem  a tizedikesek is sokat munkálkodtak a garantált jókedv érdekében.
A magassarkúk kopogása, a csinos kisgólyák nevetgélése és az igazgató úr erélyes hangja jelezte, hogy az idei gólyabál is rengeteg izgalmat tartogat. A hagyományos gólyatáncot követően a kisgólyáink felsorakoztak, majd a hangulat fokozása érdekében a zsűri kiválasztotta az est főszereplőit, akiknek a heti megpróbáltatások után, még több versenyfeladattal kellett szembenézniük. Míg a döntés megszületett, gólyáink fogadalomtételére került sor, arra a lényeges mozzanatra, amely által már teljes értékű diákokká váltak az eddig újonc kisgólyák. A fogadalmat követően megnéztük az osztályok által gondosan összeállított videót, jót nevethettünk heti csalafintaságaikon. Mindezek mellett, ahogy az eddigi években, idén is hallhattunk egy-egy összefoglalót mindegyik tizedik osztály részéről, amelyet az osztály képviselője olvasott fel. 
Majd csak ezután következtek az igazi kihívások, amelyeket a kiválasztott kisgólyáknak kellett teljesíteniük. Az ügyeségi játékoktól elindulva, a fejtörő kvízen át, az improvizácós feladatokon túljutva a hangukra és táncos lábaikra is szükségük volt versenyzőinknek. A végső feladatban pedig eldőlt, hogy kik bizonyultak az est legtalpraesettebb gólyáinak. A zsűri végül úgy döntött, hogy Puskás Cyntia IX. A osztályos tanuló nyerte el az idei év gólyakirálynője címet, párja, a gólyakirály, Niculy Rajni IX. D osztályos tanuló lett. Ők fogják képviselni iskolánkat a Városi Gólyabálon.
A feladatokat és a nyertesek kihirdetését tombolahúzás követte, de a tánc és a buli sem maradt el. A hét megpróbáltatásai sem voltak hiábavalók, a tizedikes évfoyamok díjaztak minden kilencedikes osztályt, amiért hűségesen, becsületesen és jókedvvel tűrték a néha kellemetlen szituációkat is.
Reméljük, hogy mindenki nagyon jól érezte magát, és most már beavatott kisgólyáink úgy érezhetik, hogy iskolánk teljes értékű tagjai lettek. 


Tekintsünk bele az est FORGATÓKÖNYVÉBE!!!!!
Tisztelt jelenlévők, kedves gólyák!

Szeretettel köszöntünk mindenkit e jeles napon!
Gólyáink, ezennel beavatásotok utolsó állomásához érkeztetek. Fontos esemény előtt állunk, hiszen utoljára mérhetitek össze tudásotokat és ügyességeteket a mára összeállított próbatétel sorozatunkban. Szükségetek lesz kreativitásotokra, tánctudásotokra, elszántságotokra, énektudásotokra, de bátorságra és rátermettségre is.
Ezennel pedig sok sikert kívánok nektek, amire szükségetek is lesz, mivel a zsűri tagjai:
·         Bejan András
·         Vargha Boglárka
·         Dr. Deák Ferenc
·         Bonda Boglár
·         Orbán Attila
Mielőtt hivatalosan is Nagy Mózeses diákokká avatnánk benneteket, még egy fontos lépést meg kell tennetek. Helyezzétek szívetekre a kezeteket ,és nagy lelkesedéssel ismétéljétek utánunk a fogadalom szövegét, amely így hangzik:


 Most e perctől fogadom:                                
Tanórákon nem alszom.
Emelt fővel jövök ide,
Mert iskolámnak jó a híre.
Tisztelem a nagyobbakat,
Tanárokat s diákokat.
Társaimnak köszönök,
Helyette nem köhögök.
Oktalan nem röhögök
És senkit nem lökdösök.
Egyenruhám kivasaltam,
Jól mutat majd mindig rajtam.
Gyűlnek majd a tízesek,
Ha kérdeznek felelek.
Válaszolok ügyesen,
Jó leszek a szüneten.
Rossz dolgoknak békét hagyok,
Mert NAGY MÓZESES diák vagyok!


Most, hogy véget ért a gólyahét kíváncsiak lennénk, hogy hogy érzitek magatoka?.:) Milyen azzal a tudattal élni, hogy nincs több kitolás a 10-sek részéről és nem szórakozik többé öltözékeiteken az egész iskola? Szóval ezután a foszforeszkálós lájbit és a nagymama köntöst cseréljétek le iskolánk egyenruhájára! Persze tudjuk, megnyugtató, hogy minden bohóckodásnak vége. De még megnyugtatóbb a tudat, hogy innentől kezdetét veszi a kőkemény tanulás, és már nem pluszpontokért fogtok egymással versengeni, hanem jobbnál jobb jegyekért. Azért valljátok be, hogy egy kicsit élveztétek ezt a hetet....mivel mi szerveztük. A hét folyamán láthattátok, hogy árgus szemekkel figyeltünk, hogyan teljesítettetek. Kinevezett embereink értékelni fogják az egész heti kínlódásotokat, közben pedig levetítjük az átalatok forgatott kisfilmeket.




Eljött a megmérettetés ideje.

Kérjük, mindenki válasszon magának egy párt.



1. A játék neve: banán.

A fiúk fognak kapni egy banánt, melyet a szájukba fognak venni, majd a párjuk kéz nélkül ki kell azt bontsa és meg is kell egye! Az a páros, aki utoljára végez, sajnos búcsút vesz a megmérettetéstől.


2. Ebben a játékban az eszeteket kell használnotok, ugyanis kvíz következik. A kérdéseket egyszer fogjuk felolvasni, tehát nagyon figyeljetek rájuk! A kapott lapra minden kérdésnél fél perc áll rendelkezésetekre, hogy választ adjatok.

1)      Hány éve található bódé iskolánkban? –

2)      Hány lépcsôfok található iskolánk főépületében? – 207

3)      Ha idén 340 éves iskolánk, és 3 évvel ezelôtt 337 éves volt, 8 év múlva pedig 348 éves lesz, a tavalyi gólyakirálynő idén 16 éves, akkor 2 év múlva mennyivel lesz idősebb az iskola a gólyakirálynőtől. – 324

4)      Mennyibe kerül 5 kávé a bódéban? – 7.5 lej

5)      Mi az igazgató úr rendszámtáblája? – CV 78 JKP

6)      Hány terem található iskolánk fôépületében? – 55

7)      Hányszor tudsz kivonni 340-ből 40-et? – egyszer, mert utána nem 340-ből vonod ki.

8)      Ki írta iskolánk himnuszát? – Nagy-Babos Tamás

9)      Melyik településen alakult meg iskolánk? – Esztelnek

10)   Mi történt 2019.09.09-én iskolánk udvarán? – évnyitó


3. Legyen tánc!

Különböző stílusú zenékre kell táncolnotok párotokkal, minden új zenénél cseréljetek párt. Fontos, hogy a mûfajnak megfelelően táncoljatok, ugyanis a zsûri pontoz,és ez alapján dől el, kinek kell távoznia a versenyből.


 4. Beugró

Megkérjük minden párból a lányokat, hogy lépjenek elő, és válasszanak egy borítékot. A borítékban levő szám fogja eldönteni a sorrendet. A soron következő párosnak fel fogunk olvasni egy szituációt, amit elő kell adnotok, és kötelezően fel kell használni a megadott szavakat, amiket a jelenetetek bemutatása közben fogunk átnyújtani nektek. A jelenetekre felkészülni 1 perc áll majd rendelkezésetekre. Legyetek kreatívak, hiszen a zsûri ezt is pontozza!

1)      A kétségbe esett diák azt próbálja megmagyarázni, hogy miért nincsen házi feladata.

(diák: kutya, nagymama, leves | tanár: takarítónő, töltött káposzta, ágynemû)

2)      A büfésnéni nem szolgálja ki a gyereket, mert becsengetés után érkezett, de az akaratos gyerek mindenképpen enni akar.

(büfésnéni: szünet, seprû, álmos | gyerek: zeneóra, mosogatás, Orbán Viktor)

3)      A férj túl későn ér haza a barátaival eltöltött este után, ezért felesége hisztizik.

(férj: szánkó, asszony, gólya | feleség: gyerekek, erőszak, számla)

4)      A diák azt próbálja elmagyarázni az igazgató bácsinak, hogy miért nincs rajta egyenruha.

(diák: Németország, pénz, egér | igazgató: kicsapás, szobahőmérséklet, gyufa)

5)      A gyerek a ForYou-ba, a gólyabál afterre kérez szeretett édesanyjától.

(anyuka: pénz, apád, körömlakk | gyerek: Jancsika, recept, környezetszennyezés)



5. A játékban maradt gólyákat megkérjük, hogy ismét cseréljenek párt. Minden pár fog kapni egy doboz zsebkendőt, amit fél kézzel megfog a fiú is, meg a lány is. A másik kezetekkel felváltva, minél hamarabb ki kell kapkodnotok az összes zsebkendőt a dobozból. A páros, aki legkésőbb lesz meg a feladattal, sajnos kiesik.



6. Megkérünk, hogy ismét cseréljetek párt. Ebben a körben a hangotokra lesz szükségetek. A fiúk fognak egy-egy borítékot húzni, amiben egy ismert zene szövege lesz. Ezt úgy kell majd elénekelnetek, hogy közben más zene aláfestése fog szólni a háttérben. A párok mindkét tagjának kötelező az éneklés!

1)      Grund – 67-es út aláfestés

2)      Azok a boldog szép napok – Apuveddmeg aláfestés

3)      Pálinka dal – Magyarország aláfestés



7. DÖNTŐ

Filmszinkron: ki fogunk vetíteni nektek páronként egy-egy ismert filmjelenetet, hang nélkül, és nektek szinkronizálni kell azt. Kaptok egy borítékot, amiben megtaláljátok a film címét. Figyeljetek arra, hogy a ti verziótok az eredeti témától eltérő legyen. Sok sikert, győzzön a jobbik!

1)      Jégvarázs (Frozen)

2)      Titanic



Eljött a várva várt pillanat, most megtudjuk, ki lesz a 2019/2020-as tanév gólyakirálya és gólyakirálynője.



·         Miss Nagy Mózes: Puskás Cynthia Laeticia

·         Mister Nagy Mózes: Niczuly Rajni



Mostmár a Nagy Mózes teljes értékû diákjai vagytok! 



2019. június 3., hétfő

Ballagás

Háromszék napilap
A kézdivásárhelyi ballagások sorát a Nagy Mózes Elméleti Líceum és az Apor Péter Szaklíceum zárta péntek délelőtt. A Nagy Mózes Elméleti Líceum négy osztályának 103 tanulója búcsúzott a 339 éves alma matertől, az Apor Péter Szaklíceumban pedig három nappali és egy esti líceumi osztály 65, továbbá két szakiskolai osztály 58 diákjának szólt utoljára az iskolacsengő.
  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A ballagókat, az iskolatársaikat, a pedagógusokat, a hozzátartozókat és a meghívottakat elsőként Bereményi Géza Belőlem valaki útra vált, és én utánanéztem / Jól van hát, menjen… Az én jobbik részem verssoraival Deák Ferenc magyartanár köszöntötte, majd felkérte Beder Imre református lelkészt, hogy Isten igéjével nyissa meg a ballagási ünnepséget. A lelkipásztor igehirdetése után Bejan András iskolaigazgató szólt az egybegyűltekhez, látta el hasznos útravalóval a ballagókat.
„Egy napon megtudjátok, hogy az utaknak értelmük van: elvezetnek valahová. Nem csak mi haladunk az utakon, az utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül egyetlen közös célban. Én azt kívánom nektek, hogy ezeken az utakon maradjatok együtt, találjátok meg együtt a holnap kulcsait, szüleitek mindennap örömüket leljék bennetek, még sokáig legyetek gyerekek. Sok szerencsét, sok sikert, Isten veletek! Isten éltessen titeket” – mondotta beszéde végén Bejan András.
A megyei tanfelügyelőség üzenetét Kocsis Annamária szakfelügyelő, Bokor Tibor polgármester üdvözletét pedig Ménessy Kinga Kitty, a városháza kommunikációs irodájának vezetője tolmácsolta. A XI. osztályos diákok dallal és verssel búcsúztatták el ballagó társaikat, a zászlóátadást követően pedig a végzősök ünnepi műsora következett. Az évfolyam nevében Szabó Hedda mondott búcsúbeszédet.
A négy év tanulmányi eredményei alapján a ballagó évfolyam legjobb tanulója Bokor Krisztián XII. A osztályos tanuló, akinek a neve felkerül az iskola előcsarnokának falán található márványtáblára. Az önkormányzat díját Ménessy Kinga Kitty adta át neki. A végzős diákok tanulmányi eredményeit az osztályfőnökök értékelték.
A díjazásokat követően Hajlák Attila István római katolikus iskolatanár, a Boldog Özséb-plébánia segédlelkésze szólt a ballagókhoz és adta áldását az ünneplő közösségre. A ballagási ünnepség az iskola himnuszának közös eléneklésével zárult.
Iochom István

2019. május 19., vasárnap

Razkiállítás

Ávétel a Háromszék napilap oldaláról:

 Nagyszámú érdeklődő, szülő, nagyszülő, pedagógus és tanulótárs jelenlétében nyílt meg tegnap délután a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítási termében a Nagy Mózes Elméleti Líceum rajtagozatos tanulóinak hagyományos tanévzáró tárlata, melyen mintegy száz V–VIII. osztályos tanuló több mint háromszáz különféle technikával készített alkotása látható.

A megjelenteket elsőként és a befogadó intézmény munkatársai nevében Dobolyi Annamária művészettörténész köszöntötte, majd felkérte Ferencz Éva tanárnőt, hogy méltassa a kiállítást. A tanárnő külön üdvözölte és köszönetet mondott az iskola képzőművész tanárainak, Koszta Ervinnek, Szász Editnek és Györgyjakab Borókának, hogy évről évre megörvendeztetnek egy-egy ilyen csodálatos tárlattal, ezzel is öregbítve a kantai iskola hírnevét. A Rotary Klub nevében Bajcsi Ildikó ny. iskolaigazgató Illés Boglárkát díjazta, Máthé László képzőművész, a kantai iskola volt növendéke pedig – aki nem lehetett jelen a megnyitón – Csorba Tímeát ajándékozta meg. A díjat az ő nevében Dobolyi Annamária adta át. Ezt követően a végzősök zenés-verses összeállítást adtak elő, felkészítőjük Tamás Annamária magyartanár volt. A nyolcadikosok nevében Vajna Eszter és Bajcsi Anna mondott búcsúbeszédet. A kiállítás június 9-ig tekinthető meg. Iochom István

Ferencz Éva tanárnő írása


„A jó emberekben természetes módon megvan a tudás utáni vágyakozás.” – mondja Leonardo da Vinci. Nem véletlenül választottam az ő mondatát az idei tárlatmegnyitó mottója. Az ő élettörténete, s mindaz, amit reánk hagyott, mindannyiunk számára példaértékű. Mai szóhasználattal élve „self made man” volt, s mai mértékkel mérve az életműve igazi sikertörténet. Rajta keresztül – s mit nem adnának ezért mondjuk a mai, világunkat tiszavirág életű termékekkel ellátó kozmetika, vagy a ruhatervező ipar mágnásai – fél évszázada mosolyog ránk a titokzatos Mona Lisa, neki köszönhetően mérjük magunkat a „vitruviánus ember” arányaihoz, hogy mást ne említsek. Pedig da Vinci csupán egy jó ember volt, szenvedélyes tudásvággyal megáldva. Jóságát, tudását tehetsége szolgálatába állítva alkotott, akárcsak kései követői, akikért ma itt vagyunk, s akiknek munkája méltatását e rövid – bátorítónak, inspirálónak szánt – bevezetővel megtoldottam.

Mert hogy újra itt vagyunk, az Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében, jelezve, hogy közeleg a tanév vége, amikor illik ezt-azt felmutatni mind abból, amin az év során munkálkodtunk. A kiállítótereken végig tekintve láthatjuk, nem unatkoztak gyermekeink az olykor szürkének is nevezett iskolai hétköznapokon. Több mint 300 alkotás került itt kiállításra, s több tucat munkát díjaztak az Advent, és a Háromszék nem alkuszik megyei pályázatokon az év során. S mindez négy osztály – száznál alig több diák, s három irányító szaktanár-képzőművész munkájának eredménye.

Vegyük hát sorba, hogy mivel telt a 2018-19-es tanév a Nagy Mózes líceum békeszigetének is nevezett művészstúdiójában. Ahogyan az előző években is, három fő síkon megy a munka: festészet, grafika és szobrászat órák váltogatják egymást, művészettörténettel megfűszerezve.

Az 5. osztály FESTÉSZET órákon különböző vastagságú vonalakkal, színkontrasztokkal ismerkedett, mi ennek a munkának az eredményét a levél témájú alkotásokban láthatjuk. Az első lépések a kreativitás kibontakoztatása: ismerkedés a formákkal, csendéletek, és tárgyak drapériával, majd következik az emberi test méretei, arányai, felépítése, és az első dinamikus kompozíciók megrajzolása.

Ez a tudás bővül a 6. osztályban. A csendéletek tárgyai gyarapodnak, megjelenik a fény-árnyék játéka, és előtérbe kerül az anyagszerűség visszaadása. Csak ez után kerül sor a percízitást és a gondos kidolgozást igénylő kezesportré elkészítésére és az olajfestéssel való ismerkedésre.

7. osztályban dinamikus és statikus kompozíciók születnek, megismerkednek a térábrázolás és a perspektíva szabályaival, ezek tükröződnek a kézdivásárhelyi utca részletekben. Szintén 7-ben kezdődik a nagy mesterek munkái után készülő reprodukciók sorozata – idén például Pál László, Csontváry vagy Munkácsy művei alapján – melyek szín- és formavilágukban is igazán jól sikerült kivitelezések.

Ezt a módszert emelik újabb szintre a 8. osztályosok a már tavaly is nagy sikernek örvendő „mozaikfestéssel”. Idén Benczúr Gyula Olvasó nő és Mészöly Géza Utazó szegény család festményei után készültek ezek a mozaik-reprodukciók, melynek érdekessége, hogy a diákok „szeletenként” alkotják újra, és rakják össze a végső alkotást.

Az 5-esek GRAFIKA óráin előbb a tusrajzok készültek képzeletbeli madarak alakját öltve, majd megismerkedtek a viaszkarccal és a monotípiával – ez utóbbi kettő természetábrázolások és meseillusztrációk formájában láthatók.

A 6-osok szabadon választott technikával készítettek monogramot, tussal betű kompozíciót, és az évforduló, meg az iskola Erasmus+ partnerkapcsolatának témájából ihletve pasztellrajzokban emlékeztek meg az I. Világháborúról.

7. osztályban a hosszúra nyúlt tavalyi ősz volt az első ihletforrás, majd Ex-librisek készültek linómetszetben, és elkészültek a kedvenc állatok meg az éjjeli városképek is fekete lapra, fehér ceruzával.

A 8-osok realisztikus és képzeletbeli portrékkal kezdték a grafikaórákat, majd elkészült Az én fám című, személyiségüket kifejező sorozat, szabadon választott technikával. Szintén az ő munkáik a csodaszép papírplasztikák.

SZOBRÁSZAT órákon elsőként az agyaggal ismerkedtek meg az újdonsült 5-es rajzosztályosok. Az agyaggal való munka ugyanis lehetőséget ad arra, hogy megismerkedjenek a térformákkal. A megismerés folyamata lépésről lépésre történik: előbb rajzban szerkesztik meg az egyszerűbb gömb, hasáb, hengert, majd megmintázzák ezeket, s az ismerkedéssel párhuzamosan fedezik fel ezen egyszerű formák összetettebb elrendeződését, mely akár emberalakot is ölthet. Legvégére marad a színezés– mintegy életre keltve az agyagot, s így születtek meg az ülő emberi alakok. A történet azonban itt nem ér véget. A megformázott emberi alak szerepet kap: királlyá, királynővé, bűvésszé, bohóccá alakul. S mikor mindez már megvan, akkor szabadjára engedik a fantáziájukat: az egyszerű térformák így változnak fantasztikus állattá.

A 6. osztályban új tulajdonságokat, lehetőségeket fedeznek fel, új mintázási technikák lépnek színre, szintén agyaggal. Továbbra is az egyszerű forma az alapja az összetett figuráknak, de ezúttal varázslatos sakkfigurák, önarcképek és szétszedhető játékok születtek. Az alkotás során a gyerekek szabadon dönthettek arról, hogy a valósághű ábrázolásmóddal, vagy elvont, a természeti formától elvonatkoztatott módon öntik formába a figurájukat.

7. osztályban kerül sor egy új anyag megismerésére. Előtérbe kerül a gipsz, és egy új szobrászati technika, a faragás. A gipszlapba készített faragási gyakorlatok lehetőséget adnak a technika elsajátítására, és az eredmény látványos: kedvenc állatok: farkas, oroszlán, bagoly, szarvas keltek életre.

Mindezt a munkát összegezve a 8. osztályban a fantázia gazdagságának és a művészi szabadságnak minél változatosabb témában és formába való megjelenítése a cél, erről árulkodnak az ő gipszbe öntött szobraik.

A tanév során tanúsított kitartó, eredményes munkájukért külön dicséretben részesülnek:

Szekeres Anna, Trufasu Norbert Zsolt, Tuzson Tímea, György Edina, Sántha Fruzsina, Bartók Kincső az 5. osztályosok közül,

Bálint Panka, Beck Renáta, Csavar Eszter, Márton Anna, Molnár Panna a 6. osztályból,

Tamás Ágota a 7. osztályból,

Vajna Eszter, György Erna-Beáta, Hosszú Kriszta, Bajcsi Anna, Mátyás Kinga a 8. osztályból.

Köszönjük szépen a művészeti tagozat minden tanulójának és tanáraiknak: Györgyjakab Boróka, Szász Edit és Koszta Ervin kollégáinknak hogy évről évre megörvendeztetnek egy ilyen tárlattal, ezzel is öregbítve iskolánk hírnevét.

S hogy kerek legyen a történet, végzős nyolcadikosainknak útravaló újra a Mester szavait idézem: „Ha egyszer megízlelted a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy szemed az eget fürkészi, mert ott voltál fent és oda vágysz vissza.” Bármerre is visz az utatok innen kedves nyolcadikosok, ezt a gondolatot vigyétek magatokkal, és tudjátok, hogy Nagy Mózes iskolája az a hely, ahol megtanultátok, hogy vannak szárnyaitok.

Végezetül, köszönetünk szóljon a múzeum munkaközösségének, hogy rendelkezésünkre bocsájtják ezt a gyönyörű kiállító teret, s nem utolsó sorban diákjaink szüleinek, hogy hozzánk iratták, és nem kis – olykor anyagi áldozattal is járó munkájukban támogatták gyerekeinket.

Kedves tárlatlátogatók, köszönjük, hogy idén is fontosnak tartották velünk tölteni ezt a szép délutánt.