2018. november 25., vasárnap

Maturandus 2018


FÉNYKÉPEKET VÁRUNK!!!!!!!
A XI. szervező évfolyam szeretettel köszöntött minden kedves jelenlevőt a végzős diáktársaik nagykorúsítási ünnepén. Nagy várakozás és feszült készülődés előzte meg ezt az estét. Éreztük, hogy ez a nap más, mint a többi. Itt az idő megajándékozott a szeret varázserejével, elcsitulnak a próbatételek küzdőterei. Az ünnep kiemelt a megszokott iskolai hétköznapokból, és a várakozás sok karátos aranyával ragyogta be mindannyiunk életét.
Bejan András igazgató úr köszöntő beszéde után a XI. osztályosok ünnepi műsora következett. Bereményi Géza szövegeiből építettük fel műsorunkat. A költő verseit Cseh Tamás hangja tette ismertté. Köztük egy eszményi barátság szövődött, egy életen át tanulták a barátság lépéseit. Ezekből a szövegekből kerestük gyerekkorunk elásott ólomkatonáját, kitárjuk karunkat és körbe forogtuk az ünnepelteket. A tangó ritmusa hívott táncba mindenkit, hogy őrült szenvedéllyel egy megejtő életmód útját járják végig a nézőkkel. Üzenték: fiúk, mutatunk nektek néhány módszert, amelytől minden lány belétek szeret. Lányok, ha figyeltek, a fiúk felett lesz hatalmatok! Belőlünk valaki útra fog válni, hogy tovább keresse a jobbik részét. A műsort rendezte dr. Deák Ferenc magyartanár. Zenei irányító Pakó László zenetanár.
A szalagtűzés ceremóniáján vallották a szervezők, hogy a kék szalag szelídsége és tisztasága kísérje végig a végzősök évét. Adjon erőt a munkás hétköznapokhoz, hogy megelégedett emberek legyenek! 
Az est fénypontjaként a XII. osztályosok ünnepi tánca következett. Ünnepi gálájukat táncrendje: bécsikeringő, angolkeringő és twist. A táncok között Mátyás Ivett és Kelemen Réka XII. A osztályos diákok egy közös éneket adtak elő, zongorán kísérte őket Gyulai Richárd XII. B osztályos tanuló.
A szép táncokért nagy köszönettel tartozunk Bokor-Vízi Zsuzsa és Papp Ágnes  táncoktatóknak.















Gyöngyösi kirándulás

Opra-Bódi Johanna (IX. C) első alkalommal látogatott el a testvériskolánkba. Élményeiről számolt be egy kézzel írt szövegben. Innen emelünk ki néhány szép pillanatot.

A hosszú utazás után egy nagyon kedves lánnyal ismerkedett meg. A másnapi kirándulás Hollókőn egy interaktív múzeumpedagógiai foglalkozással tette emlékezetessé egy palóc falu kulturális örökségét. Budapesten a Sziklakórház titkait fedezték fel, és egy felejthetetlen táncelőadást néztek meg.
A rengeteg vidám perc, baráti szeretet tette emlékezetessé az ott töltött időt. Köszönjük a kedves vendégfogadást!



Mojzi Hunor (IX. C): Gyöngyösi élménybeszámoló
Gyöngyös
Gyöngyös egy lenyűgöző város, nem messze Budapesttől. Tele van csodálatos épületekkel, szobrokkal, helyekkel. Tiszta város, az emberek nem szemetelnek. Nyüzsög az élettől már reggel hétkor. Labirintushoz hasonló utca szerkezete van, nagyon modern város, ez meglátszik azokon az utakon is, amelyek a környező falvakba vezetnek (Gyöngyöspata, Nagyréde, Gyöngyöshalász és Gyöngyöstarján).

Az ottani emberek
Egy nagyon befogadó, kedves közösséget alkotnak az itt élő emberek. Mindenki úgy segít, ahogy tud. Észrevételem szerint az emberek büszkék arra, hogy itt élnek. Barátságosak, segítőkészek, szorgalmasok. A legtöbben mosolygósok, életvidámak, és mindenkit úgy fogadtak, mintha helyi lakos lenne.

A fogadó diákok
Rengeteg új embert ismertem itt meg, és így sok új barátra tettem szert. A diákok úgy bántak velünk, mint egy családtaggal. Bevezettek az ottani kultúrába, a szokásaikba, betekintést nyerhettünk az életükbe. Szívélyes fogadtatást kaptunk, gondoskodtak arról, hogy nagyon jól érezzük magunkat ez az öt nap alatt. Szombaton elvittek minket különféle érdekes és szép helyekre, együtt töltöttünk egy teljes napot a családdal. Habár a búcsú nagyon fájó volt, reméljük, hogy minél hamarabb találkozhatunk fogadóinkkal. 

Hollókő
Hollókő egy csodálatos falu, amely megőrizte a régmúltból fennmaradt kincseit, hagyományait, szokásait, épületeit. Ebben a faluban található egy falumúzeum, egy táncház, egy babamúzeum, egy kőből készült falumakett, a falu végén egy kőből készült holló, de legfőképpen a vár, amelyet közösen tekinthettünk meg. Nem csak kívülről, belülről is mesébe illő ez a vár. Rengeteget tudhattunk meg a palócokról is: az építkezési stílus, táncstílus, népdalok, hagyományok. Sok idős ember él itt, akik sok mindent tudnak a falu történetéről.

Sziklakórház
Szintén egy olyan élmény, amit sosem fogok elfeledni. Ezen a kiállításon betekintést nyerhettünk abba, hogy hogyan nézett ki Magyarország a II. Világháború alatt, az 1956-os forradalom alatt vagy a Hidegháború idején, továbbá megismerhetjük Nagasaki és Hiroshima történetét. Megmutatja, miként ápolt több mint 800 sebesültet 40 orvos és asszisztens. Elénk tárul egy akkori elrejtett,  földalatti, biztonságos menedékhely. Mindenhol betegek, orvosok, gyógyszerek, műtőasztalok, kötszerek, és persze vér mindenütt. A szemle alatt sok élethű viaszszobrot láthatunk, amelyek nagyon átadják az akkori túlzsúfoltság érzetét. Rájuk nézve olyan, mintha hallanánk a fegyverek, atombombák, sikolyok hangjait,a halál illata a levegőben van. Egy igazi időutazásban volt itt részünk.

Érdekes tapasztalatok
Meglátszik, hogy az anyaországban voltunk, sok minden különbözik, sok az eltérés. A legtöbb ilyen az ételek neveiből származik (vinete-padlizsán, murok-sárgarépa, árdé-paprika, peccs/hecserli-csipkebogyó, pityóka-krumpli, maszlina-olivabogyó, törökbúza-kukorica), ezekből sok félreértés is keletkezett. De nem csak ételekről beszélek itt: lapító-vágódeszka, karolifer-fűtőtest, lepcsi-papucs, punga/szatyor/táska, buletin-személyi, paplan-ágynemű, húspotyoló-húsklopfoló. Az is egy nagy különbség, hogy Magyarországon a WC és a fürdőszoba két külön fogalom. A pizzát sok helyen ollóval vágják fel. A gyerekeknek a személyi mellett még van diákigazolványuk, amit a buszozásnál és mozizásnál használnak. Rengeteg élménnyel lettem gazdagabb, tehát én nagyon örülök hogy elmehettem, és remélem jövőben is részese lehetek a csapatnak.