2011. június 9., csütörtök

Kiállítás

Ferencz Éva tanárnő megnyitó beszéde:

Kedves tárlatlátogatók, kedves kis művészek!

Szeretettel köszöntök mindenkit a NMEL rajztagozatának 39., ünnepi tárlatmegnyitóján. Külön köszöntöm azokat, akik nélkül idén sem kerülhetett volna sor erre a tárlatra:
Vetró András szobrászat-, Koszta Ervin festészet- és Bakó Kinga grafika, rajz és textilművészet-tanárokat.

Amint azt mindenki láthatja, az idei, végéhez közeledő tanév sem telt unalmasan a kantai iskola tantermeiben. Szándékosan mondok tantermet, és nem rajztermet, hiszen az itt kiállított több száz munka művészi értékén túl egyben arról is hiteles képet nyújt, hogy milyen tevékenységek, milyen gondolatok, milyen ünnepek és hétköznapok sokasága sűrűsödik egy tanévbe.

Az évről évre ismétlődő témák a rendszeres tárlatlátogatók számára bizonyára ismerősek. Jó barátként köszönhetjük a szobrászat, grafika és festészet órák visszatérő motívumait, a gipsz és agyag domborműveket, összerakós játékokat, fantasztikus állatokat, sakkfigurákat, önarcképeket és dekoratív maszkokat, a tempera és olaj csendéleteket, tájképeket, a tus- és ceruzarajzokat, akvarelleket.

Ezek mellett azonban mindig van valami új, színben, formában és technikában egyaránt. A szobrászati órák idei újításai a sárkány-térplasztikák, az agyagból és hulladék fából készült térinstallációk, valamint a bábok. Az olajfestmények, temperák és akvarellek, tus- és ceruzarajzok ábrázolásmódján méltán fedezhető fel a nagy elődök ecsethordozása, a hármas csoportosítású, klasszikus képzőművészeti alkotásokból inspirált kompozíciók arra is rávilágítanak, hogy miként válik személyes élménnyé Brâncuşi Csók kapuja vagy egy Modigliani portré. Ezek a triók a színpárok és a pont-vonal-folt alkalmazásának technikájának elsajátítását is szolgálják, miközben a művészettörténet órákon tanulmányozott kép- és ismeretanyagot kamatoztatják.

Másik különleges színfoltja a tárlatnak új kollégánk, Bakó Kinga textilművész által útnak indított művészeti ágazat. Bakó Kinga révén a grafika és rajztanulás mellett a textilezés titkaiba is betekintést nyernek diákjaink. Első kísérleti évfolyamként a VII. osztályosokat választotta, ők lépésről lépésre tanulták meg a textilművészet alapjait, a sablonkészítést, majd azok textilre vitelének folyamatát.

Az itt látható figuratív és nonfiguratív alkotások komoly és időigényes előtanulmányok eredményei. Szamárfülesre lapozott művészeti albumok tanúskodnak a klasszikus művészeti alkotásokkal való ismerkedésről, laposra préselt festéktubusok százai a színek, szín párokkal készült kísérletekről, mérföld hosszúságú vonalak, a galaktikus csillagrendszerek sokaságával vetekedő pontok és foltok, csonkosra hegyezett ceruzák és üresen tátongó tustintás tollak jelzik azokat a stációkat, melyeket maguk mögött hagytak idén a rajztagozatos diákok. Az eredmény azonban nem marad el a befektetett munkától.

Amint az a kiállított alkotások sokaságán felmérhető, idén is gazdag, munkás évre tekintünk vissza. Mint ahogyan azt évről évre megszoktuk, ismét szűkösnek bizonyult az Incze László kiállító terem, pedig a Céhtörténeti Múzeumban „csupán” azok a munkák kerülhetnek kiállításra, amelyek nem képviselik iskolánkat az ország-világ különböző helyein meghirdetett pályázatokon. E hiányosságot pótolandó, idén vetítettképes bemutatón láthatjuk ezeket a munkákat, s egyúttal betekintést is nyerhetünk a kantai iskola stúdiójába, az alkotómunka folyamatába.

Vegyük tehát sorba a pályázatokat is, és az azokon szép eredményeket elért diákokat. A 2010-11-es tanévben is számos helyi, megyei, országos és nemzetközi pályázatra küldtek munkákat a Nagy Mózes diákjai, s mindezek mellett folyamatosan cserélődtek a szebbnél szebb időszakos tárlatok az iskolánk előcsarnokában. Ez utóbbiak közül föltétlen meg kell említenünk a hagyományos ünnepkörökhöz kapcsolódó tárlatokat, és az iskolánk Comenius projektjét kiegészítő „Fess, alkoss, gyarapíts” pályázatra készült munkákat, no meg a szintén Comenius jegyében lezajlott tavaszi öko-karneválon való részvételt.

V-X. osztályosok vettek részt az idei „Az én városom” helyi pályázaton. A pályázat ötletgazdája és díjazója Héjja Tamás, iskolánk volt diákja. A Kézdivásárhely épített örökségét bemutató munkákat a Vigadó kiállítótermében láthattuk tavaly decemberben, ugyanez a tárlat a ssztgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban is kiállításra került.

Ugyancsak helyi pályázat volt a KVISZ által 2010 decemberében meghirdetett „Hulladékszobrászat”, melyen szintén szép számban jelentkeztek iskolánk diákjai.

A 2011-es év tavaszi pályázatainak sorát az EMNT által meghirdetett „Magyarnak lenni jó!” rajzverseny nyitotta – itt is szép sikert arattak diákjaink. Munkáikból állandó tárlat nyílt, mely folyamatosan látogatható a kézdivásárhelyi EMNT székhelyén.

Nagyobb kihívást jelentettek a megyei, illetve a területi pályázatok: a megyei „Az én drogellenes üzenetem”, ahonnan első díjat, valamint a regionális Aranyecset Tehetséggondozó Műhely, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME), és az Apáczai Galéria. által meghirdetett Szülőföldem: Erdély pályázat, ahol diákjainkat Aranyecset csoportos oklevéllel, és Arany nívó-díjjal jutalmazták.

Iskolánkat képviselik a ssztgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum által meghirdetett „A természet arcai” c. országos képzőművészeti pályázaton is.

A művészeti tagozatos diákok országunk határain kívül is évről évre öregbítik iskolánk jó hírét. Hatvan magyarországi testvérvárosunk szervezésében „Legyen áldássá a család” címmel hirdetett idén rajzpályázatot, ide is számos kantai diák munkáját küldték el az elmúlt napokban. Ugyancsak külhonba, ezúttal a lengyelországi Torunban várják a díjazást azok a munkák, amelyeket a „Mindig zöld, mindig kék” címmel meghirdetett pályázatra küldtek.

A rajzteremben, grafika, festészet és szobrászat órákon kifejtett következetes, kitartó, szorgalmas munkáért, kreatív, ötletes, egyedi tevékenységükért, a felsorolt pályázatokon való részvételért és elért eredményekért – ez utóbbiak díjazására a hivatalos tanévzárón kerül sor – dicséret illeti a következő tanulókat:

V.B
André Szabolcs, Babos Helga, Biró Nóra, Cserei Réka, Dáni Eszter, Hodor Márk, Kondorossy Melissza, Forró Kinga, Kelemen Kriszta, Lénárt Tamás, Salamon Gábor, Szőke Andrea

VI.B
Ambarus Eszter, Bogdán Pál Róbert, Bokor Henrietta, Füzi Norbert, Kémenes Anna Boróka, Lázár Timea, Miklós Előd, Németh Orsolya, Opra Zsolt, Tamás Anna, Tóth Kinga

VII.C
Csiszár Borbála, Gábor Balázs, Fábián Hunor, Nagy Ákos, Szabó Beáta, Szász Barbara, Tompa Bernáth

VIII. C
Babos Karola, Biró Beáta, Deszke Anna Rita, Imre Zsolt, Kovács Kristóf, Lázár Kincső, Miklós Noémi, Molnár Júlia, Szabó Csenge, Szabó Panna, Todor Szidónia, Tóth Flóra

És amint az már kezd hagyománnyá válni, a rajzterem padjaiból kikerült líceumi diákjainkban sem csappan az alkotókedv. Az idei tárlat plakátját Mátyás Emőke és Gál Beáta IX.B-s tanulók készítették, osztálynyi, ma már líceumi tagozaton tanuló volt rajzosztályos nevezett be Az én városom pályázatra, Ugron Nóra és Sütő Andrea X.A-s tanulók tagjai az Aranyecset csapatnak, és örömmel jelenthetjük, hogy a volt rajzosztályos, idén ballagó diákunk, a XII. A osztályos Kész Blanka tavalyi díjnyertes munkája a Vatikánban lesz kiállítva. A II. János Pál lelkisége címmel Hatvan városa által meghirdetett nemzetközi rajzpályázat legkiemelkedőbb alkotásait János Pál boldoggá avatásához kapcsolódó nagyszabású ünnepség keretén belül május 27-én állítják ki, s az eseményre meghívást kaptak az alkotók is. Sajnos, Blankának választania kellett a vatikáni ünnepség és a ballagás közt, s ő természetesen az utóbbit választotta.

„Minden gyerek egy művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt.” – mondta Pablo Picasso. Talán, ha lehetőségük lett volna találkozni, Kész Blanka elárulhatta volna neki a titkot, amelyet ő tud, s az utána jövők tanulnak a Nagy Mózes gimnázium rajztermében. Hála érte azoknak az érett művész-pedagógusoknak, akik révén mindez lehetségessé válhat, köszönet a szülőknek, akik rájuk bízták gyermekeiket, s dicséret nekik, a fáradhatatlan művészpalántáknak, akik megadják életünk értelmét.

A kiállításon köszöntő beszédet mondott dr. Mocsáry-Gondos Beáta aligazgatónő. A VIII. rajzosztályosok részéről búcsúzott Deszke Anna, és osztálytársai Szabó Lőrinc verseket adtak ekő.  Közreműködött a kórus Pakó László zenetanár vezetésével.


















Támogatóink





 
(Majdnem) minden út Rómába vezet
Kiállították Kész Blanka, XII. A osztályos végzős növendékünk rajzát a Rómában
Akinek vakációs útja Rómába vezet, ajánljuk, ne hagyja ki a Római Magyar Akadémiát útitervéből. A Via Giulia 1. szám alatt különleges élményben lehet része: magyar gyerekek rajzaiból láthat tárlatot a boldoggá avatott II. János Pál pápa tiszteletére. A kiállított 32 munka közül könnyűszerrel megismerni a Blankáét: a rajzlapot szinte teljesen betöltő pápa alakja mellett szerényen meghúzódik egy közülünk való székely ruhás kislány. Akár kézdivásárhelyi is lehet.
ide:blanka_keppel.jpg, hatvan_dijatado.jpg
A történet hosszú, mondhatnánk úgy is, hogy többéves munka gyümölcse érett be ezzel a római kiállítással. Kész Blanka V-VIII osztályos tanulmányait a Nagy Mózes Elméleti Líceum művészeti tagozatán végezte, és a művészetek iránti vonzódása nem szűnt meg akkor sem, amikor líceumi tanulmányait a reál-bilingv osztályban folytatta. Blanka véleménye szerint ez természetes, hiszen a cserkészet után a rajzteremi élmények, tapasztalatok, Vetró András és Vetró Bodoni Zsuzsa hatása alakította leginkább személyisége alakulását iskolai évei idején. Az ő bíztatásukra nevezett be a Hatvan testvérváros által 2009-ben meghirdetett rajzpályázatra, melynek témája II. János Pál volt. Nagy öröm volt, amikor megtudta, munkáját díjazták. A díjátadó ünnepségre családjával utazott Hatvanba, de akkor nem sejtette, hogy a történetet itt még koránt sem ér ezzel véget.
Tavaly ősszel kapta a hírt, hogy a díjazott munkák közül a legjobban sikerült 32 újabb kiállításra hivatalos, ezúttal Rómába. A tárlatra II. János Pál boldoggá avatása alkalmából, a Vatikáni Szentszék Magyarországi Nagykövetségének meghívásából került sor. A kiállításra, melyet Schmidt Pál, Magyarország elnöke nyitott meg, a gyerek alkotók is hivatalosak volt, köztük Blanka is. Örömben az üröm, hogy a megnyitó napja éppen a Nagy Mózes iskola ballagási ünnepségével egy napon, 2011. május 27-én történt.
Nem volt egyszerű lemondani egyik ünnepségről sem. Róma, az örök város csábítása végül azonban alul maradt. Blanka 123 társával együtt – ki tudja hányadszor életében – fegyelmezetten beállt, ezúttal a ballagók sorába. Hogy helyesen döntött-e akkor, amikor az itthoni ünnepet választotta? Bizonyára igen. Nélküle szegényebb lett volna a 2011-es ballagási ünnepségünk, hiszen ünnepeink rangját, hétköznapjaink értelmét éppen ők adják meg, a különleges képességgel és szorgalommal megáldott diákok.
dijnyertes_munka.jpg